Elvileg ez a poszt jó lesz, ha nem akkor még további érdekes melóra lesz szükség. Olvass
Elvben ez csak most fog majd megjelenni, de majd meglátjuk. Hajrá Bayern!
Tovább...
2010. szeptember 10., péntek
2009. május 22., péntek
Treasure Hunt
Ez egész pontosan egy akadályverseny a város közepén, amit a különböző külföldi diákok itteni jobblétre (szenderülését) támasztását szolgálni hivatott szervezetek szerveztek. 4es csapatok indulhattak, én a sörgyárlátogatásról megismert orosz Wova, indiai Bobby és egy eddig nem ismert indiai(?) Lisha társaságában vágtam neki a megmérettetésnek, aminek nem kisebb díja volt, mint egy Bécs-Budapest túra!!! Erről már előre lemondtam, de szerencsére nem is nyertük meg. Az egyes állomásokon egész akadályversenyes feladatokat adtak, köztük meg nevezetes, vagy épp nem nevezetes helyeket kellett felkeresnünk. Én gyufás skatulya orral feldöntésében voltam a igazán nagy mester. Egyébként nem oly egyszerű a többieknek nem sikerült sőt volt pár orra esés is, szerencsére nem a Kleopátra küldetés címet viselő remek rímekkel teli mű példáját követve. Egész jól szerepeltünk, mert nem derült ki, hogy hányadikak lettünk, szerintem 4. (az első 3 helyezettet olvasták fel). A nap legnagyobb jelentősége a külföldi ismerősök szerzése és a külföldi nyelvek beszélése volt.
Tovább...
Mindenki megpróbálkozhat vele. A képen látható helyes beállás után hátratett kézzel, orral kell feldönteni a gyufás skatulyát úgy, hogy nem eshetsz el
Kis csapatunk. Az első, aki kitalálja, hogy miért nézek ki így, és mi is egyáltalán az így, az kortól és igénytől függően, kaphat egy német sört, vagy valami mást. Vikinek nem ér, inkább utalom a sört kapásból, hadd versengjenek a többiek. :)
Orosz egér
Tovább...
Európa live
Ajánlanám Jánosnak, mert ezt nem lehet megunni. :)
Május 12-én egy véletlen folytán sikerült jegyekhez jutni. Peti megnézte a neten, hogy lehet még pár jegyet kapni, Peti elment a jegyekért és megvette őket.
Egész pontosan eltaláltuk a kezdést, nem is kellett a csapatokra várnunk mire elfoglaltuk helyünket a legfelső karéjban egy maroknyi Leverkusen szurkoló között. A hangulat és a "kilátás" hihetetlen, még innen is mindent lehetett látni. Ezenkívül volt lehetőségünk bírózni, nevetni a vesztes csapat szurkolóin, és hallgatni a Bayern Ultras mindent elsöprő ordítását (szurkolását). Nem is ragozom tovább, pár kép és videó, Domának, Petinek köszönhetően.
.jpg)

Tovább...
Május 12-én egy véletlen folytán sikerült jegyekhez jutni. Peti megnézte a neten, hogy lehet még pár jegyet kapni, Peti elment a jegyekért és megvette őket.
Egész pontosan eltaláltuk a kezdést, nem is kellett a csapatokra várnunk mire elfoglaltuk helyünket a legfelső karéjban egy maroknyi Leverkusen szurkoló között. A hangulat és a "kilátás" hihetetlen, még innen is mindent lehetett látni. Ezenkívül volt lehetőségünk bírózni, nevetni a vesztes csapat szurkolóin, és hallgatni a Bayern Ultras mindent elsöprő ordítását (szurkolását). Nem is ragozom tovább, pár kép és videó, Domának, Petinek köszönhetően.
.jpg)
Tovább...
Eichstätt
Vasárnap (május 10.) viszonoztam Viki látogatását, így egy napra átvonatoztam Eichstättbe. Már a környék is megragadja az átlag magyar figyelmét, kedves "patakocska" és a völgyben és a környező hegyeken elterülő 14 ezres város. A körbenézést a dómmal kezdtük, elég nagy, ennyi embernek. Ezek után körbejártuk a várost, megnéztük a nevezetes helyeket (pl. Trompete) igazából nem nagy, de nagyon szép, olyan mintha Bach odakomponálta volna.
A püspöki rezidenciában "lakik" az egyetem vezetése, jó nekik. Sikerült fagyit is szereznünk így kicsit lehűtöttük a belünk. Viki által készített ellátmány pedig további gasztronómiai meglepetésekkel szolgált (rakott krumpli, tejfölös túró túrókrém formájában). Arról lehet vitát nyitni, hogy az előző mondatnak van-e értelme... Én a nemre szavazok. Ezenkívül küldött velem haza egy "kevés" palacsintát, nehogy a sok wursttól összeragadjon az egyébként is kényes gyomrom. A kronológiai sorrendet egyáltalán nem sikerült tartanom de nagyjából ez történt, mindenki rakja össze, ahogy szeretné. Segítek a vonatozás egy elég jó kezdet.Ja és végül hazajöttem.




Tovább...
A püspöki rezidenciában "lakik" az egyetem vezetése, jó nekik. Sikerült fagyit is szereznünk így kicsit lehűtöttük a belünk. Viki által készített ellátmány pedig további gasztronómiai meglepetésekkel szolgált (rakott krumpli, tejfölös túró túrókrém formájában). Arról lehet vitát nyitni, hogy az előző mondatnak van-e értelme... Én a nemre szavazok. Ezenkívül küldött velem haza egy "kevés" palacsintát, nehogy a sok wursttól összeragadjon az egyébként is kényes gyomrom. A kronológiai sorrendet egyáltalán nem sikerült tartanom de nagyjából ez történt, mindenki rakja össze, ahogy szeretné. Segítek a vonatozás egy elég jó kezdet.Ja és végül hazajöttem.
Utca kép

A város legelismertebb embere

Őrség

A nevezetes
Tovább...
2009. május 14., csütörtök
Képek a rövid hétvégéről
Egy rövid képes beszámoló május első hétvégéjéről.






Tovább...

Az Englisher Gartenben.

Mindenkinek kell egy.

A Frauen Kirche a város közepén.

Az ördög nagyobb lábon él...

Magyar mise itt.

A város madártávlatból.
Tovább...
Ayinger Brau Erlebnis
Mielőtt elkezdeném, fontos tisztázni miért is?
Az elmúlt hétvégén meglátogattam Ayingot egy-két Münchenbe szakadt nem hazánk fiával együtt, különös tekintettel a sörgyárra. Igen kedvesen fogadtak minket, azt valahogy nem említették, hogy az alkohol butít, szóval a marketingre sem lehet panasz. Ez egy kis családi sörfőzde, amely több mint 100 éves múltra tekint vissza. Sajnos mint megtudtam, nem árulhatnak az Oktoberfesten, mert ahhoz messze vannak Münchentől, így nyugodtan nyerészkedhetnek a nagy sörkonszernek, akik felvásárolták pl. az Augustinernek egy jó részét.
Ezek után kezdődött a gyár bejárása. Először ihattunk a gyár saját (víz)forrásából, ami kevés nátriumot tartalmaz, vagy más ásványi anyagot, már sajnos nem emlékszem. Meg mélyebbről jön, mint a szokványos talajvíz.
Utána megnézhettük az alapanyagokat, amiket Bajorland végtelen termőföldjeiről, és lankáiról gyűjtenek be. Végigjártuk a sörgyárat megtudtuk, hogy mit kell felmelegíteni, és mit 70 fokon hozzáadni, meg, hogy mitől lesz benne alkohol, amikre én már mind nem emlékszem. Kaptunk egy kis ízelítőt abból a nektárból is, ami már sör, de még nincs megszűrve. Úgy néz ki mintha búzasör lenne, holott nem az. Ennek is nagyon kellemes íze volt, így reménykedve vártuk a folytatást. Utána igazi light showval és 3d-s filmvetítéssel zárult a rendezvény első része.

Ezután következett az érdekesebb rész. Megkóstolhattunk két fajta remeket is, persze voltak aki Apfelschorleval (szénsavas almalé, német specialitás talán és elég jó íze is van, de ugye nem kérdés, hogy itt nem ezt kell választani) mérgezték gyomrukat. Én egy barna Celebratort ittam és utána egy Urweisse-t mindkettő elnyerte tetszésemet.

Tovább...
Az elmúlt hétvégén meglátogattam Ayingot egy-két Münchenbe szakadt nem hazánk fiával együtt, különös tekintettel a sörgyárra. Igen kedvesen fogadtak minket, azt valahogy nem említették, hogy az alkohol butít, szóval a marketingre sem lehet panasz. Ez egy kis családi sörfőzde, amely több mint 100 éves múltra tekint vissza. Sajnos mint megtudtam, nem árulhatnak az Oktoberfesten, mert ahhoz messze vannak Münchentől, így nyugodtan nyerészkedhetnek a nagy sörkonszernek, akik felvásárolták pl. az Augustinernek egy jó részét.
Ezek után kezdődött a gyár bejárása. Először ihattunk a gyár saját (víz)forrásából, ami kevés nátriumot tartalmaz, vagy más ásványi anyagot, már sajnos nem emlékszem. Meg mélyebbről jön, mint a szokványos talajvíz.
Ezután következett az érdekesebb rész. Megkóstolhattunk két fajta remeket is, persze voltak aki Apfelschorleval (szénsavas almalé, német specialitás talán és elég jó íze is van, de ugye nem kérdés, hogy itt nem ezt kell választani) mérgezték gyomrukat. Én egy barna Celebratort ittam és utána egy Urweisse-t mindkettő elnyerte tetszésemet.
Tovább...
2009. május 9., szombat
Rövid hétvége
Az elmúlt hétvégén, meglátogatott Viki. Iszonyatosan lefárasztottuk magunk már rögtön az első nap egy kiadós kirándulással az Englisher Gartenben, ami a világ egyik legnagyobb belvárosi parkja. Nagyon szép, patakok meg minden, és itt kezdődik a ház sarkánál. Közben megnéztünk kívülről sok épületet, sőt találkoztunk kedves emberekkel, akik a régi müncheni hagyománynak hódolnak és a park egy adott területén élvezik a forró napsugarak áldásait mégpedig, úgy ahogy Isten megteremtette őket.
Másnap délelőtt egy kis belvárosi sétával csaptuk agyon az időt és maradék izmainkat. Nagyon nem mentünk be sehova, csak nézegettük az épületeket, és meghallgattuk a harangjátékot a főtéren. Délután elvesztettem a hajam egy részét, Viki fodrász hajlamainak hódolt, és én voltam a "szenvedő" alany. Igazából nagyon örültem neki, mert már melegem volt a hajam alatt, és minden reggel úgy ébredtem, mintha én lennék a koli kakasa, de nem kukorékoltam, mert nem díjazták volna. Utána pedig irány a Frühlingsfest. Talán a második legnagyobb bajor népünnepély a Theresienwiesen-en. Sok sör sok ember és remek vurstli hangulat. Kipróbáltunk pár dolgot, óriáskerék, hülye csúszda, idióta vízi csúszda, légpuska, dobálás, sör, félméteres bajor virsli... Az asztalunknál a sörsátorba (ez it kb. 5000 férőhelyes, és fából építik) rendes emberek ültek, mindig prositoltunk is velük. Vasárnap a magyar mise után megnéztük München történelmét bemutató Stadtmuseumot. Utána főzőcskézés következett (nem Viki főzött, hanem ketten), majd Vikinek indulnia kellett haza. Így hazajöttem és folytattam a tanulást ott, ahol csütörtökön abbahagytam. :)
Tovább...
Másnap délelőtt egy kis belvárosi sétával csaptuk agyon az időt és maradék izmainkat. Nagyon nem mentünk be sehova, csak nézegettük az épületeket, és meghallgattuk a harangjátékot a főtéren. Délután elvesztettem a hajam egy részét, Viki fodrász hajlamainak hódolt, és én voltam a "szenvedő" alany. Igazából nagyon örültem neki, mert már melegem volt a hajam alatt, és minden reggel úgy ébredtem, mintha én lennék a koli kakasa, de nem kukorékoltam, mert nem díjazták volna. Utána pedig irány a Frühlingsfest. Talán a második legnagyobb bajor népünnepély a Theresienwiesen-en. Sok sör sok ember és remek vurstli hangulat. Kipróbáltunk pár dolgot, óriáskerék, hülye csúszda, idióta vízi csúszda, légpuska, dobálás, sör, félméteres bajor virsli... Az asztalunknál a sörsátorba (ez it kb. 5000 férőhelyes, és fából építik) rendes emberek ültek, mindig prositoltunk is velük. Vasárnap a magyar mise után megnéztük München történelmét bemutató Stadtmuseumot. Utána főzőcskézés következett (nem Viki főzött, hanem ketten), majd Vikinek indulnia kellett haza. Így hazajöttem és folytattam a tanulást ott, ahol csütörtökön abbahagytam. :)
Tovább...
"Jó kérdés"
Hosszú idő után újra sikerül vennem a fáradtságot, hogy írjak valamit.
Az Élet:
Eddig megvagyok, nincsenek különösebb problémáim. Szép idő esetén biciklivel járok rossz idő esetén meg sajnos metróval. Az utóbbi két hétben sajnos volt erre bőven példa. De mivel majdnem mindenhol van bicikliút ezért itt mindenki biciklizik szinte, és nagyon jó érzés is. Tegnap előtt volt emeleti gyűlés. Ahol megismerkedtem pár rendes arccal. Vannak lengyelek, kínaiak ismeretlen nemzetiségűek és persze németek is, de ők kevesen. :) Megtudtam, hogy a fürdőbe nem azért raktak ablakot, hogy kinyissák, mert akkor nem jól működik a párátlanító. "Deutsche Architekte" (hajrá Matyi). De meg is hívtak egy grillparty-ra amit elmosott az eső, ezért helyette a TUM-Sportcentrumában fociztam tegnap röpke 3 órácskát, ami nagyon jól esett. Voltam speedmintonozni is. Ez a tollas a tenisz és a squash keveréke. Szerintem squash ütővel tenisz sebességgel tollas labdát gyepálunk. Sajnos nagy volt a szél, így ez nehezítette a játékot, de ennek ellenére nagyon élvezetes volt.
Az órákról:
4 különböző órán veszek részt, és ezek igen sok időt le is foglalnak a hetemből. Az elsőről már írtam nem is vesztegetnék rá több szót, érdekes tegnap épp a transzkripciós faktorok és a DNS kapcsolatáról mesélt nekünk az előadó.
Az ALgoritmische Bioinformatik-on igazából matematika, néha egy kapcsolódási ponttal a genetikához, de nagyon érdekes. Ami fura, hogy a diákok néha olyan marhaságokat kérdeznek. A Computer Aided Drug and Protein Design talán az egyik legizgalmasabb órám. Ilyenkor sajnálom mindig, hogy nem kémikus orvos és informatikus vagyok egyszerre, mert ez a kombó talán a világ legjobbja. Ki tudja még lehetek, előttem az élet! :) Az uolsó órámról nem tudok nyilatkozni. Egy megbeszélés volt, hogy tömbösítjük. A lényeg az, hogy mindenkinek kell tartania egy órát, mármint minden résztvevőnek. Az én órámnak a címe ez lesz: "Gene - environment interactions: Molecular mechanisms of epigenetic modifications and their relevance for psychiatric disorders". Sajnos egyelőre nem tudom mit takar a cím, elképzeléseim vannak, de ez is igen jó téma. Van hozzá egy supervisorom is, aki segít, hogy el ne tévedjek a neurológia rengetegében. Nyelvi nehézségeim akadnak bőven. Néha félreértek pár dolgot, de ha bírom figyelemmel végig az órákat, akkor általában megértek mindent. Ez a legnehezebb a Weiterführende Bioinformatikon, mert az 1x90 és utána 1x45 perc, aminek a végére nagyon elfáradok, pláne mivel hajnali 8.30kor kezdődik.
Tovább...
Az Élet:
Eddig megvagyok, nincsenek különösebb problémáim. Szép idő esetén biciklivel járok rossz idő esetén meg sajnos metróval. Az utóbbi két hétben sajnos volt erre bőven példa. De mivel majdnem mindenhol van bicikliút ezért itt mindenki biciklizik szinte, és nagyon jó érzés is. Tegnap előtt volt emeleti gyűlés. Ahol megismerkedtem pár rendes arccal. Vannak lengyelek, kínaiak ismeretlen nemzetiségűek és persze németek is, de ők kevesen. :) Megtudtam, hogy a fürdőbe nem azért raktak ablakot, hogy kinyissák, mert akkor nem jól működik a párátlanító. "Deutsche Architekte" (hajrá Matyi). De meg is hívtak egy grillparty-ra amit elmosott az eső, ezért helyette a TUM-Sportcentrumában fociztam tegnap röpke 3 órácskát, ami nagyon jól esett. Voltam speedmintonozni is. Ez a tollas a tenisz és a squash keveréke. Szerintem squash ütővel tenisz sebességgel tollas labdát gyepálunk. Sajnos nagy volt a szél, így ez nehezítette a játékot, de ennek ellenére nagyon élvezetes volt.
Az órákról:
4 különböző órán veszek részt, és ezek igen sok időt le is foglalnak a hetemből. Az elsőről már írtam nem is vesztegetnék rá több szót, érdekes tegnap épp a transzkripciós faktorok és a DNS kapcsolatáról mesélt nekünk az előadó.
Az ALgoritmische Bioinformatik-on igazából matematika, néha egy kapcsolódási ponttal a genetikához, de nagyon érdekes. Ami fura, hogy a diákok néha olyan marhaságokat kérdeznek. A Computer Aided Drug and Protein Design talán az egyik legizgalmasabb órám. Ilyenkor sajnálom mindig, hogy nem kémikus orvos és informatikus vagyok egyszerre, mert ez a kombó talán a világ legjobbja. Ki tudja még lehetek, előttem az élet! :) Az uolsó órámról nem tudok nyilatkozni. Egy megbeszélés volt, hogy tömbösítjük. A lényeg az, hogy mindenkinek kell tartania egy órát, mármint minden résztvevőnek. Az én órámnak a címe ez lesz: "Gene - environment interactions: Molecular mechanisms of epigenetic modifications and their relevance for psychiatric disorders". Sajnos egyelőre nem tudom mit takar a cím, elképzeléseim vannak, de ez is igen jó téma. Van hozzá egy supervisorom is, aki segít, hogy el ne tévedjek a neurológia rengetegében. Nyelvi nehézségeim akadnak bőven. Néha félreértek pár dolgot, de ha bírom figyelemmel végig az órákat, akkor általában megértek mindent. Ez a legnehezebb a Weiterführende Bioinformatikon, mert az 1x90 és utána 1x45 perc, aminek a végére nagyon elfáradok, pláne mivel hajnali 8.30kor kezdődik.
Tovább...
2009. április 21., kedd
Hívogat az iskolapad
Vagy Első nap az iskolában, vagy amit akartok
Az első előadást egy idióta ember tartotta. Miről is volt szó? Kezdésként mivel meg akarta mutatni, hogy milyen fontos a mechanika, úgy érezte, erre a következő rövid film a legalkalmasabb.
A folytatásban sem maradt el önmagától. Volt költői kérdés "Can a biologist fix a radio?", de hozhatnám példának a következő régi kínai bölcsességet is, mely szerint: "it is difficult to find a black cat in a dark room, especially if there is no cat". Inkább filozófiai mélységekbe (magasságokba) kerültünk és mindezt a Paleontológiai múzeum falai között, mivel a a paleontológia szak a humán genetikával egy épületben található. Ha lesz időm egyébként rendelkezésre bocsátok egy érdekes térképet arról, hogy hol is vannak az óráim. Ízelítőnek elárulom, nem egy helyen. Kell majd melózni, mert lesz project, és minden órára olvasni kell (nem Arany Jánost vagy Goethe-t), amihez ugye én monitorfejű nem vagyok hozzászokva. Utána a második órám a Methoden der Genomanalyse érdeklődés hiányában elmaradt.
A mai napon egy Algorithmische Bioinformatik: Bäume und Graphe című tárgyon vettem részt, ahol megmutatták, hogy a matek németül igen bonyolult, így lesz vele mit dolgoznom. Sajnos az előadó úr nem tud szépen írni, talán még engem is (felül)alulmúl e tekintetben, így igen nehéz dolgunk volt, szerencsére van digitális jegyzet is. Utána tönkrement a biciklim első kerekének jobb oldali golyóscsapágya, így azzal kicsit elbíbelődtem, na jó egy fél délutánt. De most már elvileg működik és van tartalék csapágyam is. :D
Végül egy kis videó a Weiterführende bioinformatikról.
Képek hamarosan. Egyszer majd
Tovább...
Az első előadást egy idióta ember tartotta. Miről is volt szó? Kezdésként mivel meg akarta mutatni, hogy milyen fontos a mechanika, úgy érezte, erre a következő rövid film a legalkalmasabb.
A folytatásban sem maradt el önmagától. Volt költői kérdés "Can a biologist fix a radio?", de hozhatnám példának a következő régi kínai bölcsességet is, mely szerint: "it is difficult to find a black cat in a dark room, especially if there is no cat". Inkább filozófiai mélységekbe (magasságokba) kerültünk és mindezt a Paleontológiai múzeum falai között, mivel a a paleontológia szak a humán genetikával egy épületben található. Ha lesz időm egyébként rendelkezésre bocsátok egy érdekes térképet arról, hogy hol is vannak az óráim. Ízelítőnek elárulom, nem egy helyen. Kell majd melózni, mert lesz project, és minden órára olvasni kell (nem Arany Jánost vagy Goethe-t), amihez ugye én monitorfejű nem vagyok hozzászokva. Utána a második órám a Methoden der Genomanalyse érdeklődés hiányában elmaradt.
A mai napon egy Algorithmische Bioinformatik: Bäume und Graphe című tárgyon vettem részt, ahol megmutatták, hogy a matek németül igen bonyolult, így lesz vele mit dolgoznom. Sajnos az előadó úr nem tud szépen írni, talán még engem is (felül)alulmúl e tekintetben, így igen nehéz dolgunk volt, szerencsére van digitális jegyzet is. Utána tönkrement a biciklim első kerekének jobb oldali golyóscsapágya, így azzal kicsit elbíbelődtem, na jó egy fél délutánt. De most már elvileg működik és van tartalék csapágyam is. :D
Végül egy kis videó a Weiterführende bioinformatikról.
Képek hamarosan. Egyszer majd
Tovább...
2009. április 18., szombat
Digitális világ...
Egy hét alatt lassan minden hülye papír elintéződik, még a végén óráim is lesznek. Igazából kissé bürökratikus a nemzet. Papírt adnak arról is, hogy kaptam tőlük egy papírt. De szerencsére adtak a papírokhoz, egy mappát, így van hova gyűjteni.
Tovább...
Az első ERASMUS partyról
Sok ember - kevés hely - hangos és egyben rossz zene - meleg sör.
Jó - rossz - nagyon rossz - katasztrófa.
Jó - rossz - nagyon rossz - katasztrófa.
Tovább...
"Culture shock"
1. Sötétzöld jó állapotú Lada Niva előtte piros Porsche 911 és egy fekete BMW parkol (2 in 1)
2. A hivatalokban mindenki kedves veled, néhányan még meg is dicsérik az egyértelműen gyenge próbálkozásaid, hogy elmagyarázd mit is akarsz. A varázsszó ERASMUS.
3. A folyosón egy ember van akivel beszéltem egy hét alatt.
4. Tiszta, zöld élhető nagyváros, és metro.
5. Bicikliutak, és biciklisták.
Tovább...
2. A hivatalokban mindenki kedves veled, néhányan még meg is dicsérik az egyértelműen gyenge próbálkozásaid, hogy elmagyarázd mit is akarsz. A varázsszó ERASMUS.
3. A folyosón egy ember van akivel beszéltem egy hét alatt.
4. Tiszta, zöld élhető nagyváros, és metro.
5. Bicikliutak, és biciklisták.
Tovább...
Egy nap, 761 km. Elég fáradtan értünk ide, a felpakolás már csak hab volt a tortán. Találkoztam a tutorommal, aki Dél-Amerikai származású Münchenben élő statisztikus.
Tovább...
Tovább...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
.jpg)