Rövid hétvége

Az elmúlt hétvégén, meglátogatott Viki. Iszonyatosan lefárasztottuk magunk már rögtön az első nap egy kiadós kirándulással az Englisher Gartenben, ami a világ egyik legnagyobb belvárosi parkja. Nagyon szép, patakok meg minden, és itt kezdődik a ház sarkánál. Közben megnéztünk kívülről sok épületet, sőt találkoztunk kedves emberekkel, akik a régi müncheni hagyománynak hódolnak és a park egy adott területén élvezik a forró napsugarak áldásait mégpedig, úgy ahogy Isten megteremtette őket.

Másnap délelőtt egy kis belvárosi sétával csaptuk agyon az időt és maradék izmainkat. Nagyon nem mentünk be sehova, csak nézegettük az épületeket, és meghallgattuk a harangjátékot a főtéren. Délután elvesztettem a hajam egy részét, Viki fodrász hajlamainak hódolt, és én voltam a "szenvedő" alany. Igazából nagyon örültem neki, mert már melegem volt a hajam alatt, és minden reggel úgy ébredtem, mintha én lennék a koli kakasa, de nem kukorékoltam, mert nem díjazták volna. Utána pedig irány a Frühlingsfest. Talán a második legnagyobb bajor népünnepély a Theresienwiesen-en. Sok sör sok ember és remek vurstli hangulat. Kipróbáltunk pár dolgot, óriáskerék, hülye csúszda, idióta vízi csúszda, légpuska, dobálás, sör, félméteres bajor virsli... Az asztalunknál a sörsátorba (ez it kb. 5000 férőhelyes, és fából építik) rendes emberek ültek, mindig prositoltunk is velük. Vasárnap a magyar mise után megnéztük München történelmét bemutató Stadtmuseumot. Utána főzőcskézés következett (nem Viki főzött, hanem ketten), majd Vikinek indulnia kellett haza. Így hazajöttem és folytattam a tanulást ott, ahol csütörtökön abbahagytam. :)