Ayinger Brau Erlebnis

Mielőtt elkezdeném, fontos tisztázni miért is?



Az elmúlt hétvégén meglátogattam Ayingot egy-két Münchenbe szakadt nem hazánk fiával együtt, különös tekintettel a sörgyárra. Igen kedvesen fogadtak minket, azt valahogy nem említették, hogy az alkohol butít, szóval a marketingre sem lehet panasz. Ez egy kis családi sörfőzde, amely több mint 100 éves múltra tekint vissza. Sajnos mint megtudtam, nem árulhatnak az Oktoberfesten, mert ahhoz messze vannak Münchentől, így nyugodtan nyerészkedhetnek a nagy sörkonszernek, akik felvásárolták pl. az Augustinernek egy jó részét.

Ezek után kezdődött a gyár bejárása. Először ihattunk a gyár saját (víz)forrásából, ami kevés nátriumot tartalmaz, vagy más ásványi anyagot, már sajnos nem emlékszem. Meg mélyebbről jön, mint a szokványos talajvíz.

Utána megnézhettük az alapanyagokat, amiket Bajorland végtelen termőföldjeiről, és lankáiról gyűjtenek be. Végigjártuk a sörgyárat megtudtuk, hogy mit kell felmelegíteni, és mit 70 fokon hozzáadni, meg, hogy mitől lesz benne alkohol, amikre én már mind nem emlékszem. Kaptunk egy kis ízelítőt abból a nektárból is, ami már sör, de még nincs megszűrve. Úgy néz ki mintha búzasör lenne, holott nem az. Ennek is nagyon kellemes íze volt, így reménykedve vártuk a folytatást. Utána igazi light showval és 3d-s filmvetítéssel zárult a rendezvény első része.



Ezután következett az érdekesebb rész. Megkóstolhattunk két fajta remeket is, persze voltak aki Apfelschorleval (szénsavas almalé, német specialitás talán és elég jó íze is van, de ugye nem kérdés, hogy itt nem ezt kell választani) mérgezték gyomrukat. Én egy barna Celebratort ittam és utána egy Urweisse-t mindkettő elnyerte tetszésemet.